Elzett zár

Magyarországon nincs olyan felnőtt ember, aki ne találkozott volna már az Elzett zárjaival, lakatjaival. A név mára már fogalom, sőt, egyes generációknak a „zár” szó csakis az Elzettet jelenti.

De mit is lehet tudni magáról a vállalatról? Mit tudunk az Elzett névről? Ugye, hogy nem sokat?

Itt az idő, hogy egy kicsit jobban megismerjük az eredeti soproni zár különleges történetét.
Már a márkanév kialakulásának a sztorija sem nevezhető mindennapinak. László Zoltán Fémárugyárként alapult üzem alapító névadójának a kezdőbetűi (LZ) németes kiejtéssel adják ki az Elzett szót.

Az 1919-ben alapított cég kezdetben kisipari vasárukat állított elő, majd a tulajdonos szabadalmai alapján épület- és bútorzárakat. 1929-ben a válság alatt tönkrement. Ekkor a Budapest V. Véső u. 7. szám alatt családi vállalkozásként újjáalakult "Elzett" Vasárugyár Rt.-ként, győri gyárával és budapesti képviseletével, s a harmincas években sikerrel terjesztette ki eladásait külföldre is.

1935-ben a győri gyártelepet és a termelést fokozatosan Budapestre helyezték át, a XIII. Bence utcába, ahol korábban a Schmoll-pasztagyár működött. A kulcsgyártás hazai megteremtése mellett az 1937-től gyártott cilinderzár bizonyult sikertermékének.

A második világháború utáni újjáépítésben jelentős szerepet játszott, 1948-ban államosították, s jó másfél évtizedig Elzett Vasárugyár néven önálló vállalatként funkcionált. 1965-ben több fémtömegcikk-ipari céggel - például a Fémárugyárral, a Lemezárugyárral, a Tűzoltó készülékek Gyárával - együtt az 1963-ban alapított Fémlemezipari Művekhez csatolták.

A széles gyártási profillal rendelkező gyárak csak lazán kapcsolódtak egymáshoz. Foglalkoztak lakat, mágneszár, hengerzárbetét, tűzoltó készülék, fémtömegcikk, játékáruk (például a "lépegető-csipegető" csibe, a lendkerekes motorkerékpár, a rollerező Robi, az űrhajó, a csengetős mozdony, vonat, a "törpeautó"), valamint gépkocsi zárak (itt készült a Zsigulik évi 300 ezer darabos zárkészlete) gyártásával.

A Fémlemezipari Műveket 1984-ben feloszlatták, ekkor vette fel a Váci út 117-119. alatti vállalat az Elzett Zár- és Lakatgyár nevet. A sátoraljaújhelyi üzem Elzett-Certa, a soproni Elzett Sopron néven önállósult. A hazai zár- és lakatpiac mintegy 80 százalékát birtokló, 1991-ben Rt-vé alakult budapesti cég privatizációjára 1995-ben került sor, amelynek során a részvények majdnem kétharmadát az Angyalföldi Vagyonkezelő Rt. által vezetett konzorcium szerezte meg, a részvények 25 százaléka a dolgozóké, 12 az önkormányzaté lett.